Tartalomjegyzék

• PRIVATIZÁCIÓ ÉS ÁLLAMOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON III. • Régmúlt, közelmúlt, jelen idő
• Impresszum
• III. Viták, megoldások, értékelések
  • 8. Vissza-visszatérő, elvi kérdések
    • 8.1. Bevezető a III. részhez
    • 8.2. A privatizáció célja, sebessége és határai
      • 8.2.1. Közgazdasági érvek
      • 8.2.2. Politikai érvek
      • 8.2.3. A privatizáció céljai a privatizációs törvény szerint
      • 8.2.4. A privatizáció határai és sebessége
      • 8.2.5. A privatizáció feloldhatatlan ellentmondásai
      • 8.2.6. Bizonyítható-e a privatizált cégek eredményesebb működése?
      • 8.2.7. Felszámolásból is lehet vásárolni!
      • 8.2.8. A közvélemény hangja
    • 8.3. Kik azok a külföldiek, és miért jönnek Magyarországra?
      • 8.3.1. Minden az útlevélen múlik?
      • 8.3.2. Igen: a piacot adjuk el!
      • 8.3.3. És ha a vevő maga is állami cég?
      • 8.3.4. „Kicsit beszélni magyar”
      • 8.3.5. Kockázatitőke-alapok
    • 8.4. Privatizáció és állami vagyonkezelés
      • 8.4.1. A probléma elméleti megközelítése
      • 8.4.2. Egy fordítási félreértésről
      • 8.4.3. Közvetlen vagyonkezelés
      • 8.4.4. A vezető tisztségviselők kinevezése és leváltása
      • 8.4.5. A közvetett, nem üzleti típusú vagyonkezelés
      • 8.4.6. A közvetett, üzleti típusú vagyonkezelés
      • 8.4.7. Egyedi vagyonkezelési tranzakciók
      • 8.4.8. A Co-Nexus vagyonkezelési csomagja
        • 8.4.8.1. A Dunaferr menedzsmentjének vagyonkezelési szerződése
        • 8.4.8.2. A Vasmű története
        • 8.4.8.3. A pártok konszenzusa
      • 8.4.9. Bizalmi és közérdekű vagyonkezelés
    • 8.5. Garanciák, szerződéses kötelezettségvállalások
      • 8.5.1. Eladói garanciák
      • 8.5.2. Vevői garanciák
    • 8.6. A tanácsadók szerepe
      • 8.6.1. A privatizáció előtti vagyonértékelés
      • 8.6.2. Tanácsadók halállistája, 2010
      • 8.6.3. Tanácsadók új szerepben, 2010–2018
    • 8.7. És hol volt a Versenyhivatal?
    • 8.8. Nyilvánosság és ellenőrzés a privatizáció folyamatában
      • 8.8.1. „Mindenki gyanús, aki él!”
      • 8.8.2. Szövevényes ellenőrzési háló
      • 8.8.3. Titoktartás és üzleti érdek
      • 8.8.4. A privatizátorok felelőssége
      • 8.8.5. A média, az üzleti körök és az államapparátus viszonya
      • 8.8.6. Az Országgyűlés és a pártok felelőssége
    • 8.9. Az Állami Számvevőszék feladatai
      • 8.9.1. Bevezetés
      • 8.9.2. A jelentések kialakult struktúrája
      • 8.9.3. Vissza-visszatérő megállapítások
      • 8.9.4. Ami a jelentésekből kimaradt
      • 8.9.5. A privatizáció – egyszeri folyamat
    • 8.10. FÜGGELÉK: A borsodi kohászat és a Bábolnai Állami Gazdaság széthordása?
      • 8.10.1. Ózd és Diósgyőr
      • 8.10.2. Bábolna története
    • 8.11. FÜGGELÉK: A privatizációellenesség nem magyar sajátosság
  • 9. Privatizáció és korrupció
    • 9.1. Amire nem voltunk felkészülve
      • 9.1.1. Korrupció 1989 előtt
      • 9.1.2. Kinek mi jár?
      • 9.1.3. Korrupció a piacgazdaságokban
      • 9.1.4. Mi a baj az offshore cégekkel?
      • 9.1.5. Oligarchákról és maffiáról beszélni: félreértés
        • 9.1.5.1. Ki kezdett el először „oligarcházni”?
        • 9.1.5.2. Nem is oligarchák: maffiózók?!
        • 9.1.5.3. Posztkommunista kitekintés
        • 9.1.5.4. Nem korrupció – klientúraépítés!
      • 9.1.6. Magántőkealapok és alapítványok mögé is lehet bújni
      • 9.1.7. Kis ország, kéz kezet mos
      • 9.1.8. A lassúság ára
      • 9.1.9. Egy városi legenda: Dávid Ibolya 70:30 kampánya
    • 9.2. A korrupció közgazdasági definíciója
      • 9.2.1. Elsődleges korrupció
      • 9.2.2. Másodlagos és harmadlagos korrupció
    • 9.3. A verseny tisztasága
      • 9.3.1. A pályáztatás nehézségei
      • 9.3.2. Nyomozhat-e az állam a befektetők után?
      • 9.3.3. Politikai és gazdasági összeférhetetlenség
      • 9.3.4. Perelhet-e a privatizációs pályázat vesztese?
      • 9.3.5. Bizonyítható-e a hűtlen kezelés?
    • 9.4. Ígért és megvalósult felülvizsgálatok
      • 9.4.1. Az első kormányváltás
      • 9.4.2.1998. -ban elmaradt a beígért felülvizsgálat
      • 9.4.3. A 2. Orbán-kormány által kezdett szelektív kriminalizáció
    • 9.5. Illusztrációk – időrendben, 1989–2018
      • 9.5.1. A Next 2000 Kft. meghiúsult vagyonátmentési kísérlete
      • 9.5.2. A Fidesz–MDF-székházbotrány
      • 9.5.3. A Pharmatrade-botrány felmentéssel zárult
      • 9.5.4. Befolyással való üzérkedés – a Postabank-birodalom
      • 9.5.5. Tetten ért korrupció – kétszer
      • 9.5.6. Az Agrobank vezére börtönbe ment
      • 9.5.7. A HungarHotels-botrány – a menedzsment csinálta
      • 9.5.8. Perek és tanácsadók – a Tocsik-ügy
      • 9.5.9. Magyar cégek külföldön (Matáv, MVM, Mol, Richter)
      • 9.5.10. Nem is magyar oldalon történt a korrupció? – A MÁV Cargo esete
      • 9.5.11. Sukoró, avagy egy populista hecckampány anatómiája
    • 9.6. Összegzés
      • 9.6.1. Következtetések és tanulságok 11 pontban
      • 9.6.2. Versenygazdaság és élsport – fontos hasonlóságok
    • 9.7. FÜGGELÉK
      • 9.7.1. Harácsolás és korrupció a Szovjetunióban
      • 9.7.2. A korrupció része a fejlett nyugati demokráciáknak
      • 9.7.3. Korrupcióval meggyanúsított politikusok a volt szocialista országokban
      • 9.7.4. Az ORTT privatizációs tranzakciói
      • 9.7.5. A magyar miniszterelnökök is saját zsebre dolgoznak?
      • 9.7.6. Magyar közéleti személyiségek a korrupcióról, 1993–2023
  • 10. Az Orbán-korszak mint a nemzeti vagyon 9. újraelosztási kísérlete
    • 10.1. Bevezetés
    • 10.2. Az 1. Orbán-kormány működése, 1998–2002
      • 10.2.1. A tb-vagyon visszaállamosítása
      • 10.2.2. Az M1/M15-ös autópályák teljes államosítása
      • 10.2.3. A Bizományi Áruház átjátszása a Fidesz holdudvarának
      • 10.2.4. A Ferihegy 2A terminál visszavásárlása
      • 10.2.5. A Concordia visszavásárlása
      • 10.2.6. A Mafilm visszavásárlása
    • 10.3. Államosítások a szociálliberális koalíció idején, 2002–2010
      • 10.3.1. A Kopint államosítása
      • 10.3.2. A Szabad Föld átmeneti államosítása
      • 10.3.3. Az M5-ös autópálya részleges és időleges visszavásárlása
      • 10.3.4. Termőföldek visszavásárlása
    • 10.4. Visszaállamosítások az energiaszektorban, 2004–2022
      • 10.4.1. Nagy visszavásárlások a gáz- és olajiparban
      • 10.4.2. Visszavásárlások a villamosenergia-szektorban
      • 10.4.3. A dolgozók kérték – az állam szénbányát vesz
      • 10.4.4. A Fidesz erősítette vagy gyengítette az MVM-et?
    • 10.5. Államosítás mindenütt, 2010–2024
      • 10.5.1. A kisajátítás szabályozása a nemzetközi jogban
      • 10.5.2. Külföldi előzmények és párhuzamok
      • 10.5.3. A visszaállamosítások mögötti érvrendszer
      • 10.5.4. Ami ellentétben állt egy koherens magyarázattal
        • 10.5.4.1. A hatalmi-vagyoni centrumok átrendeződése
        • 10.5.4.2. Nagy volumenű koncessziós döntések
        • 10.5.4.3. Néhány jelentős privatizációs döntés is volt
        • 10.5.4.4. Miért kellett a BÉT-et visszaállamosítani?
        • 10.5.4.5. A Fidesz több versenyt szeretett volna látni a bankszektorban?
        • 10.5.4.6. Kellenek a multik vagy sem?
        • 10.5.4.7. … és néhány mellékszál
      • 10.5.5. Az államosítások hatása a költségvetésre
      • 10.5.6. A manyupok einstandja
      • 10.5.7. Államosítás és tulajdonátcsoportosítás a pénzügyi szektorban
        • 10.5.7.1. Az MKB, avagy egy „szétlopott bank” visszavásárlása és újraeladása
        • 10.5.7.2. A Budapest Bank baráti visszavásárlása a General Electrictől
        • 10.5.7.3. Széchenyi Bank: állami tőkesegítség után csőd
        • 10.5.7.4. Demján Sándor bankja, a Gránit Bank
        • 10.5.7.5. A Takarékbank és a szövetkezeti bankok megkaparintása, 2010–2023
        • 10.5.7.6. Orbán elérte célját
      • 10.5.8. Az állam megpróbált beletenyerelni a biztosítási piacba is
      • 10.5.9. A Mal államosítása – kétszer egymás után
      • 10.5.10. Rába: ideiglenes visszaállamosítás magyarázat nélkül
      • 10.5.11. A főváros is beszállt a visszaállamosításba
      • 10.5.12. Az Antenna Hungária tranzitállamosítása
      • 10.5.13. A könyvpiac egy részének újraállamosítása
      • 10.5.14. A Ferencvárosi Torna Club visszaállamosítása több lépcsőben
      • 10.5.15. Az Utasellátó (Resti Zrt.) baráti visszaállamosítása
      • 10.5.16. A magyar állam külföldön is vásárolt
      • 10.5.17. PPP-projektek visszavásárlása
      • 10.5.18. Két egykori Mahart-leánycég visszavétele
      • 10.5.19. Három húsüzem visszaállamosítása
      • 10.5.20. Szemétszállító cégek visszavásárlása
      • 10.5.21. Az óbudai Hajógyári-sziget visszavásárlása
      • 10.5.22. Informatikai cégek államosítása
      • 10.5.23. A közbeszerzési szakértői piac államosítása
      • 10.5.24. Az állam erőszakkal kirakja a bérlőket – három példa
      • 10.5.25. Tranzitállamosítás Dunakeszin
      • 10.5.26. Levéltár-államosítás – alkotmánymódosítással
      • 10.5.27. Kormányközeli média vásárlása állami hitellel
      • 10.5.28. A Hungexpo visszavásárlása – félig
      • 10.5.29. Sarokházvásárlás – műemléki trükkel
      • 10.5.30. Ózdot még mindig menteni kell?
      • 10.5.31. Termőföldvásárlás
      • 10.5.32. A média nagy részének átjátszása egy Fidesz-alapítványhoz
      • 10.5.33. Meddőségi központok államosítása, 2019–2022
      • 10.5.34. A Mátrai Erőmű szívességi visszaállamosítása két lépésben
      • 10.5.35. A Ganz Villamossági Művek visszaállamosítása
      • 10.5.36. A sármelléki repülőtér visszaállamosítása
      • 10.5.37. A Dunaferr „megmentése” – titokban
      • 10.5.38. Egy lőszerkereskedő cég államosítása
      • 10.5.39. A Vodafone tranzitállamosítása 2023-ban
      • 10.5.40. Az építőanyag-ipar is kell
      • 10.5.41. Egy intézkedéssel 200 lakás
      • 10.5.42. Két hatalmas államosítási döntés közvetlenül a 2024-es választások előtt
    • 10.6. Az önkormányzatok is államosítottak
    • 10.7. Átrendeződések a közszférán belül
      • 10.7.1. Területi centralizáció az önkormányzatok kárára
      • 10.7.2. A társadalombiztosítási alrendszerek megszüntetése
      • 10.7.3. Az MNB pénze nem közpénz?
      • 10.7.4. Turizmus, kultúra és tudomány
      • 10.7.5. Vagyonátcsoportosítás az egyházak javára
      • 10.7.6. Gazdasági társaságból költségvetési intézmény
      • 10.7.7. Az önkormányzati víziközműcégek elvétele, 2022
    • 10.8. Átrendeződések a magánszférán belül
    • 10.9. Diszkriminatív, versenyellenes jogalkotás és gazdaságpolitika
    • 10.10. ÖSSZEFOGLALÁS, 2010–2024
      • 10.10.1. Magyarázat Max Weber szellemében: nem lopták, kapták
    • 10.11. A privatizáció és az államosítások egyenlege, 1989–2024
      • 10.11.1. Miért, miért, miért?
    • 10.12. FÜGGELÉK: Az Orbán-kormányok jelentősebb államosítási tranzakciói, 2011–2023
      • 10.12.1. Magáncégek részvényeinek és üzletrészeinek (vissza)vásárlása az állami szféra intézményei által
      • 10.12.2. Ingatlanok visszavásárlása, államosítása
      • 10.12.3. Önkormányzatok (vissza)vásárlási és államosítási tranzakciói
    • 10.13. FÜGGELÉK: Az Orbán-korszak visszaállamosításainak értéke, 2010–2024 április
    • 10.14. FÜGGELÉK: Az MTA vagyona 1994-ben
      • 10.14.1. Az MTA törzsvagyonához tartozó ingatlanok
  • 11. A privatizáció mérlege
    • 11.1. A kiinduló helyzet
    • 11.2. A privatizáció folyamata 2010-ig
      • 11.2.1. Mi történt a (nagy)vállalatokkal?
      • 11.2.2. A vagyonleértékelődés okai
    • 11.3. Pillanatkép a teljes állami vagyonról, 2009
    • 11.4. Az állam cégvagyona 2015 táján
    • 11.5. Privatizációs tranzakciók és a bevételek alakulása, 1990–2007
      • 11.5.1. Az önkormányzatok vagyona és privatizációs bevételei
    • 11.6. Az MNV Zrt. bevételei 2008 és 2011 között
    • 11.7. Az állami vagyonkezelő szervezetek kiadásai
    • 11.8. Az állami vagyon változásai a KSH adatai alapján, 2010–2200
    • 11.9. FÜGGELÉK: A követelések és a kötelezettségek nyilvántartása az ÁPV Zrt. könyveiben
  • 12. A privatizáció értékelése
    • 12.1. A fő célok teljesültek
    • 12.2. Makroökonómiai eredmények
    • 12.3. A privatizáció tényleges és látszólagos vesztesei
      • 12.3.1. Mitől és hogyan nőttek a társadalmi különbségek?
      • 12.3.2. Az igazi vesztesek a munkanélküliek
      • 12.3.3. Mi lett a kisvállalkozókkal?
    • 12.4. A privatizáció nyertesei
      • 12.4.1. A veszteség is nyereség …
      • 12.4.2. Az új tulajdonosok
      • 12.4.3. Ki kerülhet fel a Top 100 listára?
      • 12.4.4. A magyar nagytőke szerepe a privatizációban
      • 12.4.5. Mi lett a földdel?
      • 12.4.6. Az új alkalmazotti elit
      • 12.4.7. A gazdasági elit további szerepvállalása
        • 12.4.7.1. A legfontosabb a foci
        • 12.4.7.2. Üzlet és politika összefonódása a médiában
        • 12.4.7.3. A mezőgazdaság mint hobbi és üzlet
        • 12.4.7.4. Kevesen költenek jótékonyságra
        • 12.4.7.5. Biztosabb külföldön?
      • 12.4.8. Az új gazdagok második nemzedéke
      • 12.4.9. Összefoglalás
    • 12.5. Hová jutottunk? Kinek lett igaza?
      • 12.5.1. Magyarország visszaintegrálódása Európába
      • 12.5.2. Eleinte a menedzserek diktálták az ütemet
      • 12.5.3. Hogyan születtek (és nem születtek) nagy vagyonok?
      • 12.5.4. Túl gyorsan vagy túl lassan ment végbe a privatizáció Magyarországon?
      • 12.5.5. Mi lett a nagyvállalatokkal?
      • 12.5.6. Sok vagy kevés volt a privatizációs bevétel?
      • 12.5.7. Még mindig háromszereplős a modell
    • 12.6. Tanulságok és hibák…
    • 12.7. Kifelé a zsákutcából?
    • 12.8. FÜGGELÉK: A 100 leggazdagabb magyar üzletember politikai hovatartozása 2021-ben
    • 12.9. FÜGGELÉK: A magyar sport vezetői 2003-ban politikai pártállás szerint
    • 12.10. FÜGGELÉK: A fontosabb makromutatók alakulása, 1980–2023
  • BIBLIOGRÁFIA
    • Hivatkozások